Mometta II - a „magyar Leica” egzotikus képmérettel

Mometta II - a „magyar Leica” egzotikus képmérettel

 

A legendás távmérős Leicákhoz hasonló felépítésű fényképezőgépek hazánkban is készültek a Csörsz utcai MOM gyárban. Szép és igényes kivitelük ugyan nem érte el a azok kivitelének színvonalát, de mindenképpen megelőzte a szovjet gyártmányú gépekét. A Momettáknak strapabíró kivitele van, éles rajzú Ymmar objektívjük Zeiss Tessar rendszerű.

OT_Mometta_2_MOM_01

A MOM gyárnak, azaz a Magyar Optikai Műveknek az elődjét 1884-ben alapította meg Budapesten Ferdinand Süss. Kis cége kezdetben egyedi tudományos műszerek gyártásával foglalkozott, illetve az igényes szakmunkásképzésben segítette lassan iparosodó társadalmunkat. 1900-ban finommechanikai vállalat alakult az eredeti cég helyén. 1921-ben Süss a Goerz gyártól megvásárolta az optikai üvegcsiszolás licenszét. Így a cég előtt megnyílt a dinamikus fejlődés lehetősége, valamint alkalmassá vált a fényképezőgépgyártásra. Adva volt ugyanis a finommechanika, az optikagyártás és a korábbi évek szakmunkásképzésének köszönhetően a jól képzett munkaerő is rendelkezésre állt.

OT_Mometta_2_MOM_02

A fényképezőgépgyártás beindulására azonban még várnunk kellett. A cég 1939-ben változtatta nevét MOM-ra, majd ezután katonai távcsöveket, távmérőket és egyéb, például lőelemképző műszereket gyártott. Sajnos Budapest ostroma jelentősen lerombolta az üzemet. A korábbi német tulajdon helyébe 1945-ben szovjet érdekeltség került, mely 1952-ben szűnt meg. Ez volt az a pillanat, amikor beindulhatott végre a minőségi magyar fényképezőgépgyártás. 1953-54-ben az akkor még a MOM-tól különálló Optikai Kutatólaboratórium két mérnöke konstruálta meg az új távmérős, kisfilmes gépet. A Mometta (Momikon) névre keresztelt, Szabó Sándor által tervezett géphez Újvári Imre számolta az Ymmar fantázianevű F 3.5/50 mm-es Tessar rendszerű felvevőlencsét. Később több továbbfejlesztés követte az első típust. Ezek közül a Mometta II-t vizsgáljuk meg közelebbről.

OT_Mometta_2_MOM_03

Általános érvényű megállapítás, hogy az F3.5 fényerejű Tessar típusok rajza és felbontóképessége jobb az F2.8-asokénál. A KGST piacon rendelkezésre álló üvegekből a lehető legjobbat hozta ki a MOM, ugyanis az objektívek rajza F5.6-nél kisebb rekeszek esetén kiváló még a sarkokban is. Színes fényképezésre is bátran használhatjuk. Sajnos Moszkva nem nézte jó szemmel a dinamikusan fejlődő magyar fényképezőgépgyártást (lásd még például Duflex), és egyre silányabb minőségű optikai üvegeket szállított a MOM-nak. Mindezt a MOM-ban akkor ott dolgozott emberektől tudom. Emiatt sajnos szór az objektívek minősége, azaz léteznek gyengébb rajzú sorozatok is. Mindenesetre a képminőség gyakran jobb a mai amatőrzoomobjektívek nagy részénél. Egyébként a silány optikai üveg és Moszkva nyomása vezetett ahhoz, hogy a MOM 1962-ben felhagyjon a fényképezőgépgyártással.

OT_Mometta_2_MOM_06

Az Ymmar objektíven piros O jelöli a tükrözésmentesítést. Az objektív foglalata szokatlanul mély, ezért fényellenzőként viselkedik. Szűrőmenete M 27x0.5 mm-es finommenet, mely napjainkban is gyakori az ultrakompakt videokameráknál. Szűrőgondjaink tehát nem lesznek. A Hamánál kapható szűrőadapter, hogy digitális videó- és fotókamerák miatt elterjedt, M 37x0.75 mm-es szűrőket is használhassuk a Mometta II-höz. Az objektíven beállítható legkisebb rekesz F16, a rekesz lamelláinak száma 10. Minden állásnál szinte köralakú, emiatt az életlen képrészletek harmonikus rajzolatúak.

A fixen beépített objektív 40 mm-es bázistávolságú optikai távmérővel van kapcsolva. A legkisebb beállítható tárgytávolság 1 m. A távmérő ablaka nagy, felépítése egyszerűbb és robosztusabb a Leica távmérőnél. Kevesebb mozgó elemet tartalmaz, ezért pontosabb, ugyanakkor megvan az a jó tulajdonsága hogy mélységi eltérés esetén könnyebben jusztírozható annál. Az objektíven egy kis kar szolgál a távolságállításra. Mutatóujjunkkal könnyen kezelhető. Végtelen állásban nem rögzül az objektív, mert a Leicára jellemző retesz nincsen beépítve az objektívfoglalatba. Ez azonban nem hátrány. Az objektíven mélységélességi skála található.

OT_Mometta_2_MOM_00

A gépben gumírozott vászonból készült redőnyzárat (szabatosabb és szebb nevén függönyzárat) találunk, mely a kép hosszanti oldalával párhuzamosan fut le. Híven őrzi a zár a Leica hagyományokat, ugyanis a redőnyök egymásra csúszó szélei nincsenek U alakú fémklipszbe ragasztva. Ehelyett egy fémlap van a redőnyök végébe varrva. A fémlap túlnyúlik a redőnyökön, és két végén varrás rögzíti feszesen a redőnyszalagokat hozzá. A varrások természetesen híg sellakkal vannak átkenve, hogy évtizedekig tartsanak. A zár csak rövid pillanatidőket exponál, 5 fokozatban: 1/25 s-tól 1/500 s-ig. A B időt Z jelzi az időállító gombon. Hasznos tulajdonság, hogy a lenyomott exponálógomb rögzíthető a gomb gallérján található kar „V” állásba fordításával. Expozíció végén forgassuk a kart alapállásba. Ugyanez a kar szabadítja fel a fogasdobot filmvisszatekeréskor is. A „V” ugyanis nemzeti önérzetünknek megfelelően a visszatekerés rövidítése. A zárkioldógombba szabványos kioldózsinórt is tekerhetünk hiszen a csatlakozó menet a jól ismert, kónikus, a Compur által elterjesztett megoldás. Sajnos önkioldó és vakuszinkron nem található a gépen. A zár megfelel a Leica legendának: megfelelő karbantartással szinte elnyűhetetlen.

OT_Mometta_2_MOM_04

A gép filmtovábbítása gombbal történik, az a zárfelhúzással össze van kapcsolva. A filmtovábbító gomb tengelyén található, kúpszelet alakú tárcsa az egyszerű filmszámláló szerkezet. Gyakrolatilag elrontani nem lehet. Filmbefűzéskor kézzel kell nulláznunk apró gombjainak és körmünknek segítségével. A gép filmvezetése eltér a többi Leica rendszerű géptől, ugyanis egyhe tompaszögben kényszerül a gépben film meghajlani, amikor a filmvezető sínhez ér. Ezáltal a film síkban felfelvése jobban biztosítva van. A filmnyomólap kiképzése és felerősítése is példás, a Zorkij és FED gépekénél hangsúlyozottan jobb. Ugyancsak követi a Leica hagyományokat. Nem lehet például leszakítani a hátlapról a filmnyomólapot, vagy elszakítani vele a már befűzött filmet. A filmvisszacsavaró gomb kihúzható és selymes finomsággal forgatható az előírt karbantartás (zsírozás) után. A gép fenéklemezének közepén találjuk a hátlapzárat, illetve a feltekerő- és tároló filmorsók tengelyében egy-egy szabványos, 3/8"-os Withwort állványcsavarmenetet.

OT_Mometta_2_MOM_07

Összességében a gépváz könnyűfém lemezből sajtolással készült. A fémrészek mattra krómozottak, a bőrözés feketére festett kecskebőr. Az objektív foglalatát gyémánttal esztergálták fényesre, a kezelőgombok sima felületei polírozottak. A gép korabeli ára 1490 Ft, a börtok további 190 Ft-os kiadást jelentett a vásárlónak. Ez a bőrtok barnára festett disznóbőr, vörös plüss béléssel. A hátoldalán kettőzőtt a fala. Az így kialakult zsebben egy matt felületű, kivehető, fehér műanyaglap van elhelyezve. Grafitceruzával könnyen lehet írni rá és radírral könnyen törölhetjük feljegyzéseinket. A matt fehér felület arra is alkalmas, hogy csúcsfénymérést végezzünk segítségével.

A Mometta II-est és testvéreit ma is bátran használhatjuk. Ahogyan említettem, robosztusak és objektívjük kiváló. Vásárláskor nézzük meg a gépeken a krómbevonatot, mennyire hiányos vagy kopott. Ugyancsak győződjünk meg az objektívek karcmentességéről is. Ha ezzel rendben volnánk, vegyük le a gép hátlapját. Húzzuk fel a zárat és felhúzás közben vegyük szemügyre a redőnyök állapotát. Nem csabad szakadozottaknak lenniük! Ezután exponáljuk végig a záridőket és szemmel, valamint füllel győződjünk meg arról, változnak-e az expozíciós idők. Exponáljunk úgy is, hogy teljesen nyitott rekesz mellett nézzünk át erős fény felé az objektíven. Nemcsak a záridők változását, hanem az egyes redőnyök sima lefutását is ellenőrizhetjük. Ha a redőnyök akadnak, így észrevehetjük. Ha ezzel is rendben vagyunk, a távmérőt ellenőrizzük 2 m-en, valamint legalább 200 m-en levő tárgyon a végtelen állást. Ilyenkor soha ne az ablaküvegen át végezzük a mérést! Ha mindennel rendben vagyunk, ellenőrizzük, hogy a film feltekerésére szolgáló orsója nem hiányzik-e a gépnek. (Ha igen, fotoműszerésszel készíttetnünk kell egyet.) Érdemes a frissen vásárolt és fotózásra szánt gépet fotóműszerészhez elvinni tisztításra, olajozásra és zsírozásra. A bőrtokot magunk is fényesíthejük cipőkrémmel, varrásait házilag is pótolhatjuk.

OT_Mometta_2_MOM_08

Fotózáshoz a diafilm kivételével mindenféle filmet ajánlok. (A 24x32 mm-es képméret diakeretben nincsen forgalomban, így a diázás lehetőségétől gyakorlatilag elesünk.) Ugyancsak problémás lehet a negatívok minilaboros nagyítása, bár jól képzett kezelőszemélyzetnek ez nem okozhat problémát. Ha saját laborral rendelkezünk, vagy jól sikerült felvételeinket kézilaborba visszük nagyíttatni, úgy probléma nem adóthat. Ne feledkezzünk meg a digitális  képfeldolgozásról sem: szkennerrel és fotónyomtatóval lehetőségeink gyakorlatilag végtelenek. Mivel gyorsan kezelhető gépről van szó, mely rövid záridőkkel és relatíve nagyfényerejű objektívvel rendelkezik, használhatunk a Mometta II-ben hiperérzékenységű negatívokat is, ha kevés fényben szeretnénk fotózni, vagy gyors mozgást szeretnénk lencsevégre kapni (Kodak T-MAX 3200, Ilford Delta 3200, Konica Centuria 1600). Ha az '50-es, '60-as évek fotográfiai világát szeretnénk megidézni, dolgozzunk fekete fehérben, alacsonyabb érzékenységű klasszikus nyersanyagra (Ilford Pan F 50, Fortepan 100 stb.). Nemcsak az utca életét érdemes ilyen módszerrel fotografálni. A szociofotót, a munkaképeket és az akkori kor fotótémáit is érdemes újrafeldolgoznunk.

OT_Mometta_2_MOM_09

A Mometta II-es elődje a már említett Momikon (1954) és Mometta (1955). A Momikon hátfala nem vehető le filmtöltéshez, objektívfoglalata pedig nem mély, azaz nem funkcionál fényellenzőként. A távmérőablaka nagyobb, mint a Momettáké. Minden egyéb tulajdonságában megegyezik a Mometta II-vel. A Mometta első változata és a II-es modell csak abban különbözik, hogy a Mometta hátfala ugyancsak zárt, azaz csak az alja vehető le a filmtöltéshez. A Mometta II-est 1957-től 1958 végéig gyártották. Ezután kis szünet következett, majd 1960-ban gyártásra éretté vált a Mometta III-as. Szinkronizált zárja volt, vázmélysége 9 mm-rel megnőtt, az objektívek M 42x1 mm-es Praktica menettel cserélhetővé váltak. Az Ymmar objektív foglalatát is modernizálták. 1961-ben a Mometta Junior lépett a vásárlók elé, mely a III-as modellel megegyezett, csak távmérője nem volt. Ez az egyetlen Mometta gép, melynek oldalán vállszíjhoz oldalakasztókat helyezett el a gyár, így bőrtok nélkül is kényelmesen vihető volt.

Ha szeretjük a szép, jól konstruált fényképezőgépeket, valamint a magyar termékeket, válasszunk old-timerként bátran egy Momettát (Momikont). Fényképezzünk sokat vele, mert így őrizhetjük meg állapotukat és történetüket csorbítatlanul legtovább.

 

Török György

műszaki és reklámfotográfus

OT_Mometta_2_MOM_10